Sztánán felavatták Kós Károly mellszobrát
Az erdélyi Sztánán vasárnap délben felavatták Kós Károly mellszobrát, Gergley Zoltán szobrászművész alkotását. Az ünnepségen az erdélyi magyar közélet számos kiemelkedő személyisége vett részt.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Kós Károly örökségének a 21. században is helyet kell teremteni. Az élete jelentős részét Sztánán eltöltő erdélyi építész-író-polihisztor-politikus örökségéből az erdélyi életre ma is kiható transzilván eszmeiséget emelte ki.
Hozzátette, Kós Károly és kortársai munkája később sorsdöntőnek bizonyult az erdélyi magyarság számára. "Az öneszmélés, a társadalmi építkezés, az önszerveződő mozgalmak mindegyike nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi magyarság nem az önfeladást, a menekülést és nem az asszimilációt választotta" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke erdélyi alkotmánynak nevezte a Kós Károly 1921-ben megfogalmazott Kiáltó szó című röpiratát, amelyben a szerző az erdélyi magyarságot önálló társadalom és az autonómia kiépítésére buzdította. "Ha Erdély más népei a Kiáltó szónak fontos passzusaiban a magyar jelzőt behelyettesítenék a sajátjukkal, a némettel vagy a románnal, nyugodtan a magukénak vallhatnák ők is. Kós Károly azt hirdette, amihez ma is igazodnunk kell: építés, egység, önállóság itt ezen a földön, amelyet úgy hívnak, Erdély" - mutatott rá Markó Béla.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a Kós Károly "nem a nyers, nehéz erdélyi élet ellenében" lett az egyik legfontosabb erdélyi személyiség, "hanem éppen azáltal, hogy felismerte: ami itt van, jó is, rossz is, az sehol másutt nincsen, és ami itt megteremthető, az másutt még csak meg sem álmodható". Markó Béla a legerdélyibb erdélyi magyarnak titulálta Kós Károlyt.
Az ünnepségen mintegy hatszázan vettek részt az alig 120 lakosú településen. Vasárnap Kós Károly saját tervezésű sztánai házának, a magántulajdonban levő "Varjúvárnak" a kapuit is megnyitották a látogatók előtt.
